1. Pulzuskontrollált edzés a rehabilitációban

Hogyan használható a pulzus a rehabilitációs terhelés objektivizálására? Áttekintjük a pulzusalapú terhelésszabályozás lehetőségeit, a maximális pulzus és a pulzustartalék gyakorlati alkalmazását, valamint azt, hogy mikor érdemes a pulzusadatokat más belső terhelési mutatókkal – például RPE-vel – kombinálni.

A cél, hogy a „csináljon egy kis kardiót” helyett konkrétan adagolható és monitorozható edzésprogramot tudj előírni.

2. Terhelésoptimalizálás és intenzitási zónák

Mit jelent valójában az alacsony, közepes vagy magas intenzitás? Megnézzük az intenzitási zónák meghatározásának különböző lehetőségeit, és azt, hogyan használhatók ezek a rehabilitáció során. Melyik zónában mit fejlesztünk? Mikor, mennyi ideig és milyen gyakorisággal érdemes dolgozni? A hangsúly nem pusztán a zónák megtanulásán, hanem azok klinikai döntéshozatalba történő beépítésén lesz.

3. Az alap-állóképesség szerepe

Miért fontos az aerob kapacitás akkor is, ha a sportág alapvetően intermittáló és nagy intenzitású? Áttekintjük az alap-állóképesség szerepét a regenerációban, a terhelhetőségben és az ismételt nagy intenzitású munkavégzés hátterében. Gyakorlati példákon keresztül foglalkozunk azzal, hogyan építs fel egy állóképességi programot, hogyan tervezz progressziót, és milyen tesztekkel követheted a fejlődést.

4. Tesztelj – programozz – tesztelj újra

Az állóképességi edzésnek ugyanúgy objektív kiindulási pontra van szüksége, mint az erőfejlesztésnek. Áttekintjük a rehabilitációban is alkalmazható terepi és eszközös teszteket, azok értelmezését, valamint azt, hogyan használhatod az eredményeket az edzésintenzitás és a progresszió meghatározásához. A cél: ne csak terheld a sportolót – tudd azt is, miért pont azt a terhelést kapja.

5. HIIT a rehabilitációban

A HIIT nem kizárólag egészséges sportolók kondicionáló módszere. Megtanuljuk, hogyan építhető be biztonságosan és progresszíven a rehabilitációba, hogyan válassz munka–pihenő arányt, intervallumhosszt és intenzitást, illetve hogyan módosítsd a programot a rehabilitáció aktuális szakaszának megfelelően. Kiemelten foglalkozunk azzal, hogyan tudod programozni, tesztelni és optimalizálni a HIIT feladatokat, és hogyan léphetsz tovább az általános kondicionálástól a sportágspecifikus terhelés felé.

6. Mit csináljunk, ha a sportoló még nem futhat?

Egy alsó végtagi sérülés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a sportoló kondicionális rendszerét is „pihentetni” kell. Megnézzük a rehabilitációban használható kardióeszközöket és alternatív terhelési formákat, valamint azt, hogyan váltható ki részben a futás által biztosított kardiovaszkuláris stimulus. Kerékpár, air bike, evezőpad, SkiErg és egyéb lehetőségek – nem egyszerű eszközlistaként, hanem programozási szempontból.

7. Hibrid edzés – amikor az idő is számít

A rehabilitáció során nem mindig reális külön erő- és külön állóképességi edzéseket végezni. A hibrid vagy concurrent edzés lehetőséget ad arra, hogy egy edzésprogramon belül fejlesszük az erőt és a kardiorespiratorikus kapacitást, miközben tudatosan kezeljük a két edzésinger közötti kölcsönhatást. Megnézzük, hogyan építs fel időhatékony hibrid edzéseket, milyen sorrendben érdemes alkalmazni az egyes blokkokat, és hogyan illeszthető mindez a rehabilitációs mikro- és mezociklusokba.