Bogi, milyen munkakörben dolgozol, mivel foglalkozol pontosan?

Gyógytornász-fizioterapeuta, humánkineziológus vagyok. Fő profilom a sportrehabilitáció. A sportrehabilitáción belül számos területtel találkozom, de leggyakrabban alsó-, és felsővégtagi sérültekkel dolgozom. A felső végtagi sérüléseket tekintve vállsérülésekkel találkozom a leggyakrabban. Az ilyen típusú sérülésekkel judosok, boxolók, valamint súlyemelők keresnek meg leginkább. Alsó végtagi sérülés tekintetében különféle keresztszalag sérülések rehabilitációját vezetem. Keresztszalag sérülésekkel általában labdasport, futás és díjugratás területéről érkeznek hozzám atléták. Az előző félévet megnézve az alsó végtagi rehabilitáció dominál a praxisomban. A sportrehabilitáció mellet a másik szakterületem és kedvenc témám a gerinc. Gerincpanaszokkal, hát- és derékfájdalommal, gerincsérvekkel találkozom a leggyakrabban. A különbség csupán az, hogy ezekkel a panaszokkal nemcsak sportolók, hanem átlagemberek is érkeznek hozzám.

Ha már a gerincről beszélgetünk, felvetődik a kérdés, hogy talán az ilyen irányú érdeklődésednek köszönhető az, hogy részt vettél a Probody Stúdió pilates oktató képzésén? Miért éppen a Probody Stúdió képzését választottad?

A képzésről először egy online hirdetésen keresztül értesültem. A DEAC-ban eltöltött két évem alatt, annyira lekötött a kosárlabdázókkal való folyamatos munka, hogy sajnos nem tudtam részt venni továbbképzéseken. Abszolút ki voltam éhezve egy tanfolyamra. Szimpatikusnak találtam a tanfolyamleírást, személyes volt a hirdetés. Megszólított. A szakmaiságon túl, egyértelműen a honlap meghittsége, személyessége és családias hangulata miatt köteleződtem el a képzés mellett.

…és sikeresen el is végezted a tanfolyamot. Hogyan érezted magad?

Jól! Az egyik kifejezetten kellemes tapasztalatom a vizsga volt. Az nagyon jó élmény volt!:)

A vizsga volt a legjobb élményed?

Esküszöm, de tényleg! Igen. Szakemberként elmenni egy tanfolyamra izgalmas és érdekes kihívás. Féltem tőle, hogy kellemetlen lesz, ha valamit rosszul csinálok, ha nem a megtervezett koncepcióm alapján haladok. Azonban, ahogy elindult a vizsga, még a libabőr is kirázott, úgy megkönnyebbültem, annyira élveztem. Azt adta át a vizsgán az ember, ami a tanfolyamon valahogy mindig is ott volt: a gyógytornát művészi szintre emelte. Ez egy fantasztikus érzés. Teljesen más megvilágításba helyeződött a tudásom. A gyógytorna motorikussága összekötődött a művészi vonallal. A pilates ebből a szempontból sokkal kifejezőbb tud lenni: összekötjük a gyakorlatokat, van egy szakszerű progresszió és flow-ban halad az óra. A csoport emiatt összekapcsolódik, mégis mindenki egyénre szabottan kapja a feladatát. Ez az, ami számomra széppé és élvezhetővé teszi az egészet.

És mi az, amit tanultál a képzés során?

A mozgás művészetét. A balett mostanában nagyon hiányzik nekem a mindennapokból, de ezt most újra tudom élni, amikor bemutatok egy gyakorlatot. Össze tudom kötni a gyógytornát a művészi vonallal. A tanfolyam során hangsúlyozva volt, hogy a cél az, hogy a vendég megtanulja az alapokat. Így most már én sem arra törekszem, hogy a páciens öt-hat-hét vagy akár még több gyakorlattal ismerkedjen meg egy alkalom alatt. Célravezetőbb, ha mondjuk csak négy gyakorlatot veszünk az órán, de azt a lehető legprecízebben tanuljuk meg. A pilatesben mindenkit lehámozunk és az alapoktól indulunk. Ezt a lágy, precíz mozgást biztos, hogy senki sem ismeri, így mindenkinek meg kell tanulni. Az olimpikon sem biztos, hogy tudja képviselni azt a koncepciót, erőt és mozgásanyagot, amit a pilates ad. A gyakorlatanyag elsajátítása mindenkinek kihívást jelent.

Akkor ha jól értem, a képzésen való részvétel a szemléletmódodban is hozott egy változást.

Igen. Az egyetemen tanult alapgyakorlatokat érzékenyítem, lágyítom a tanfolyamon megismert koncepciók alapján. Továbbra is azt a haladási ütemet használom, amit az évek alatt a gerincpanaszokkal érkező vendégim számára kifejlesztettem, azonban most már pilates gyakorlatokat is beillesztek az óráimba. Lágyságot vezetek be a gyakorlatokba. Nekem például nagyon jól esett, hogy el tudtam lazulni és magamra tudtam figyelni gyakorlás közben.